Dizájner drogok meghatározása

Dizájner drogok más néven szintetikus kábítószerek, kutatási gyógyszerek, illetve kutatási vegyszerek. Kémiai szerkezetüket tekintve úgy alkotnak meg, hogy hasonlítsanak a tiltott kábítószerekhez , de legálisan lehessen vásárolni őket. A gyógyszergyártók folyamatosan változtatják a kémiai szerkezetüket, hogy megkerüljék a kábítószer törvényeket és ne szerepeljen az anyag az aktuális tiltólistákon.

dizájner drogok - pentylon

pentylon kémiai szerkezete

Dizájner drogok kialakulása

Néhány éve, ehhez hasonló kiadványainkon évszázadok, vagy évtizedek óta ismert tudatmódosító szerek hatásairól, használatuk kockázatairól osztottuk meg ismereteinket. Könnyű dolgunk volt, hiszen bizton támaszkodhattunk a szenvedélybetegekkel, kockázatos szerhasználókkal foglalkozó szakemberek tudására, gyakorlati tapasztalatára.

Mára azonban jelentősen átalakult a bódulatmarketing tere, a kereskedés és a használatos szerek egyaránt. Nemcsak a dílerek kínálata alakult át az eltelt néhány év során, hanem új fogalmak is megjelentek.

Ezek egyike a dizájner drog kifejezés, mely olyan szerek gyűjtő szava, melyeket kémiai szerkezetüket tekintve úgy alkotnak meg, hogy az éppen érvényes tiltólisták valamelyikén ne szerepeljenek.

Válaszul a törvényalkotó létrehozta a C­ listát, melyre azok a „piacon” megjelent új anyagok kerülnek fel az Európai Unió közös jelzőrendszerének köszönhetően, amelyekről nincs addigi tudásunk, kémiai szerkezetük eltér az addig ismertektől, illetve amelyről tudható, vagy feltételezhető, hogy droghasználati célból árusítják.

Ez független attól, hogy mit írtak a szert tartalmazó tasakra. Legyen szó fürdősóról, vagy például növényi tápsóról. Ezeknek a szereknek jellemzője, hogy a különböző szleng nevek alapján nehezen, vagy egyáltalán nem lehet beazonosítani, hogy milyen anyagszármazékot takar.

Ez több szempontból is kockázatos. A klasszikus kábítószerek esetében a kezelés-ellátás területén dolgozó szakemberek ismerték a szereknek a hatását, használati kockázatát, a túladagolás esetén a teendőket, eljárási protokollokat. Gyorstesztekkel gyorsan kimutathatóak voltak. A fogyasztó számára is többnyire bejósolható volt, hogy mi fog bekövetkezni e szerek használata esetén. Mindez a múlté.

A dizájner drogok esetében, főként a gyorsan változó kínálat okán, minimális ismeret áll a szakemberek számára is rendelkezésre. Hatásukról, a várható szövődményekről, vagy a gyógykezelési eljárásokról, és még sorolhatnánk.

A fogyasztó a „kísérleti nyúl” szerepét tölti be, hiszen maga a gyártó sincs minden esetben tisztába az általa eladásra kínált szer teljes hatásmechanizmusával, használati kockázatával – nem is nagyon érdekli.  Szinte követhetetlen az új szerek szleng elnevezése.

Csak néhány példaként: MP3, MP4, Serotoni, N-bomba, Kristály, Penta, Dragonfly, Herbál, Bio fü, 4mec, stb. Nem ismert, hogy a szleng megnevezés mögött milyen hatóanyag van. Valóban MP3 az, amit vettem, vagy ez esetleg MP4?” Ki tudja?

A Penta kristály esetében a megvásárolt anyagnak pentylont kellene tartalmaznia, ám ennek a találati valószínűsége a lefoglalt anyagok vizsgálata alapján, nem több mint 25 százalék.

Jellemzően gyors hozzászokás tapasztalható az új szerek egy részénél. Ennek következtében jóval gyakoribb és több anyaghasználat történik, mint ahogyan az a hagyományos kábítószerek esetében volt.  Ez azután előbb-utóbb az intravénás szerhasználat felé viszi a szerhasználók némelyikét.

Itt van például 2008-óta az MDPV – egy korábbi, pyrovalerone tartalmú fogyasztószer módosított variánsa -, ami hasonló stimuláló hatást gyakorol, mint a kokain, a metilfenidát, vagy az amfetamin. Az eddig  ismert tudatmódosító szerek „legszemetebbje”. Használata során az alábbi akut hatások keletkezhetnek. Gyors szívverés, magas vérnyomás, érszűkület, álmatlanság, hányinger, hasi görcsök, fogcsikorgatás, emelkedett testhőmérséklet, hidegrázás, pupillatágulás fejfájás, súlyos paranoia, pszichotikus téveszmék, extrém szorongás. A pszichiátriai tünetek elhúzódhatnak, míg a fizikai tünetek között lehet veseelégtelenség, vagy májelégtelenség is. Egyes használóik 3-4 hét után már vénásan használták.

A „comedown”, a szerről való lejövetel, – ami nem egyenlő az elvonási tünet együttessel -, során az MDPV esetében paranoia, rettegés, hallucináció, időnként erőszak jelentkezik, mégpedig jelentős mértékben. Ez azután az ismételt szerhasználat, mint „megoldás” felé löki a használóját. Szövődményként mozgászavar, izomszétesés, fertőző megbetegedés, jobb szívfél belhártyagyulladás jelentkezhet.

E kiadványnak nem célja aktuális szerek hatásmechanizmusát  elemezni.   Értelmetlen is lenne, hiszen mire a kéziratból kiadvány lesz, legalább nyolc, tíz új anyag fog megjelenni.

Ezzel az ütemmel, a tájékoztatás szempontjából lehetetlen versenyezni. Az MDPV, vagy kémiai nevén methylenedioxypyrovalerone hatásának bemutatásával szerettem volna érzékeltetni, mennyire lehetnek ártalmasak a pillanatnyilag, akár legális státuszú dizájner drogok is.

A fenti példák tanulsága, hogy a kábítószereknek, dizájner drogoknak egyetlen veszélytelen mennyisége van, a 0 milligramm.

Rajtad áll, vagy bukik, hogy milyen döntést hozol, hiszen helyetted senki nem dönthet, így a felelősség is a tied egészséged, biztonságod megőrzése terén is.

A Btk. a dizájner drogokat illetően jelentősen megváltozott 2014. január elsejével. Jó, ha tisztába vagy vele, hogy a dizájner drogok csekély mennyiséget meghaladó megszerzése, tartása is börtönbüntetést von maga után, nem csak a velük való kereskedés.

Dizájner drog fajták